Mikor építsük ki a szellőzési rendszert?
Érdemes tudni, hogy új építés esetén, a vonatkozó építésügyi szabványoknak megfelelően, csak az energia hatékony épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt. Ez nem csak a modern épületgépészeti rendszerek beépítését teszi szükségessé, hanem az épület fokozott hőszigetelését is.
A jó hőszigetelés, illetve a fokozott légzárású nyílászárók azonban nem csak azt akadályozzák meg, hogy a meleg levegő távozzon az épületből, hanem azt is, hogy friss levegő jusson be. Márpedig légcsere hiányában a beltér levegője a használat intenzitásának függvényében bizonyos időn belül elhasználódik. Minél többen tartózkodnak az épületben, annál hamarább romlik a levegő minősége, mivel belélegzéskor elhasználjuk az oxigén egy részét a levegőből és helyette széndioxiddal dúsítjuk azt. Az emberi test kipárolgása, valamint a háztartási tevékenységek, úgymint, mosás, fürdés, főzés, stb., a páratartalom nagymértékű megnövekedését eredményezik, amely melegágya a penészedés kialakulásának. A penész nem csak az épület állagára van negatív hatással, de a penész spórák belélegzése tüdő irritációt okoz, hosszú távon növeli az asztmatikus betegségek kialakulásának kockázatát is. Kijelenthetjük tehát, hogy egy rosszul szellőző épületben a hosszú távú benntartózkodás súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet. Meglévő épületben végzett utólagos nyílászáró csere, illetve homlokzati hőszigetelés ugyanezt az eredményt okozza.
Ahhoz, hogy épületünkben folyamatosan fenntartsuk az egészséges levegőminőséget, 2-3 óra alatt teljes légcserét kell megvalósítani. Ez ablaknyitással nem lehetséges. Cél tehát a pillanatnyi igényekhez alkalmazkodó, folyamatos és szabályozott légcserét biztosító szellőzési rendszer kialakítása.
Az építkezés melyik fázisában célszerű a szellőzéssel foglalkozni?
Mindenképpen már a tervezésnél gondolni kell rá. Amennyiben hővisszanyerős szellőzési rendszer kialakítását tervezzük, érdemes azt már a gépész terveken szerepeltetni. Ugyanis a légtechnikai csővezeték hálózat sok esetben a födémben van vezetve, tehát már a szerkezetépítés fázisában installálni kell. A szellőző gép helyét is meg kell határozni.
Amennyiben a gépet gépészeti helyiségben tervezzük elhelyezni, a többi gépészeti elem, úgymint kazán, HMV tároló, víz-, gáz- vezetékek, stb. helyét is úgy kell kialakítani, hogy ne zavarják a szellőzőgép elhelyezését, illetve hozzáférhetőségét a későbbi karbantartások alkalmával. Az induló csövek kivezetéséhez szükséges födémáttöréseket is célszerű a szerkezetépítési fázisban kialakítani. Nagy épületek, pl. irodaházak szellőzőrendszerei esetén előfordulhat, hogy a gép fagyvédelmét biztosító elektromos előfűtő egység villamos energia igénye miatt három fázis kiépítésére van szükség. Ezt már az elektromos tervezésnél figyelembe kell venni.
Amennyiben nincs lehetőség háromfázisú rendszer kiépítésére, akkor a gépet kell úgy megválasztani, hogy az, elektromos előfűtő nélkül, más műszaki megoldást alkalmazva legyen képes a fagyvédelmet biztosítani. A szellőző gépet általában a már szerkezetkész épületbe célszerű telepíteni, de nagy épületek (társasház, irodaház, stb.) esetén, amennyiben a gép beemeléséhez daruzásra van szükség, célszerű az elhelyezést akkor végezni, amikor még a szerkezetépítéshez használt daru a helyszínen van. A befúvó, elszívó elemek felszerelése a kivitelezés utolsó fázisában, a belső festési munkálatok elvégzését követően kell, hogy megtörténjen.
A gépet elindítani, üzembe helyezni is csak az építési munkálatok végeztével célszerű, ugyanis a kiviteli munkák alatti intenzív porterhelés következtében egyébként jelentős mennyiségű szennyeződés juthat a légtechnikai csővezetékbe, illetve eltömítheti a gép szűrőit.
Páraszabályozott rendszer kialakítása esetén is érdemes már a tervezési fázisban kialakítani a koncepciót. Központi szellőzőkürtővel rendelkező épületek (pl. Társasházak) esetén ezt nem is lehet másképpen megoldani, mivel a szellőzőkürtők az épület szerves részét képezik. Az elhelyezésük, méretük pedig minden esetben a légtechnikai terv függvénye kell, hogy legyen.
Családi ház esetén is célszerű pontosan meghatározni a központi elszívó ventilátor típusát és pontos
helyét, illetve a szükséges faláttöréseket már a szerkezet építés fázisában kialakítani. Meg kell határozni továbbá, hogy a légpótlást faláttörésbe, vagy nyílászáróba épített légbevezetőkkel kívánjuk megoldani. Meg kell határozni a légbevezetők pontos helyét is.
Faláttörésbe építhető légbevezetők esetében a faláttöréseket célszerű a szerkezetépítés fázisában kialakítani. Nyílászáróba építhető légbevezetők alkalmazása esetén pedig, már a nyílászárók megrendelése alkalmával tudni kell, hogy melyik nyílászárókba és milyen típusú légbevezetőket kívánunk beépíteni, és a szükséges gyári bemarásokat a nyílászáró gyártójával már gyártáskor célszerű elvégeztetni.
A központi elszívó ventilátort, illetve a légtechnikai csövezést a belső munkálatok során célszerű megvalósítani, mivel itt általában a telepítést követően gipszkarton takarás kiépítésére van szükség, amit a gépész kivitelezők jellemzően nem végeznek el. Ez a munka általában a festőre hárul. A légelvezető, illetve légbevezető elemeket pedig a munkálatok végeztével időszerű felszerelni, illetve az elszívó ventilátort is csak a munkálatok végeztével, tiszta környezetben indítsuk el.
Szellőző rendszer kiépítése utólagosan, már használatba lévő épületben. Sajnos nagyon gyakori probléma, hogy az épület megépítésekor nem gondoskodtak szellőzési rendszer kiépítéséről. Ez sok esetben már az első fűtési szezon alkalmával problémát okoz. Ilyenkor nem csak a pillanatnyi használat eredményezi a rossz levegőminőséget, de az építési technológiából
adódó technológiai vizek sem tudnak távozni, ami extrém magas páraterhelést eredményezhet. Ilyen
esetekben a szellőzés kialakításának legfontosabb szempontja egyrészt az alacsony költségszint, illetve a minél kisebb átalakítási munkálatok. Ennek következtében az Aereco lakásközponti páraszabályozott rendszere nyújtja a legideálisabb megoldást. A lakásközponti ventilátort a WC helyiségben különösebb nehézség nélkül el lehet helyezni a mennyezet alatt. Egy-egy faláttöréssel ki lehet vezetni a kültérbe az elhasznált levegőt, illetve össze lehet kötni légtechnikai csövekkel a kiszolgáló helyiségeket (fürdő, WC, kamra, konyha) igény szerint. A ventilátor, illetve a légtechnikai csövek gipszkarton fedését esztétikusan meg lehet oldani. A frisslevegőt a tartózkodási terekben (Nappali, háló, dolgozószoba, stb) a nyílászárókba épített légbevezetőkkel, falbontás és piszok képződés nélkül egyszerűen meg lehet oldani. A lakáson belüli szabad levegő áramlás biztosított, amennyiben a beltéri ajtók nem rendelkeznek küszöbbel. Amennyiben rendelkeznek, akkor azokat el kell távolítani. Illetve a WC, fürdő ajtókba szellőző rács beépítése esetleg szükséges lehet.
Épület utólagos hőszigetelése, illetve nyílászárók cseréjének alkalmával ne feledkezzünk meg arról, hogy ezekkel a felújításokkal megváltoztatjuk az épület hőigényét, illetve szellőzési igényét is. Már a felújítás tervezése alkalmával gondolni kell arra, amennyiben az épületben hagyományos kéményes gázkészülék üzemel, annak légellátását biztosítani kell. A megfelelő légellátást hő és áramlástechnikai méretezést követően, az abban meghatározott légbevezető elemekkel kell biztosítani.
Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a lecsökkent hőigényt a meglévő tüzelőberendezés le tudja- e követni. Ugyanis régebbi típusú gázkészülékek nem képesek a modulációs üzemre, ezért a hőigény csökkenését ki-be kapcsolással tudják csak követni, ami csökkentheti a készülék élettartamát, miközben a tüzelőanyag fogyasztás nem fog az elvártak szerint csökkenni.
Ne felejtsük el! Jól szigetelt épületek esetén kizárólag folyamatos és szabályozott szellőzési rendszer kiépítésével kompenzálhatjuk azt a hiányt, amit az épület természetes filtrációjának megszűnése eredményez!
Ne végezzünk nyílászáró cserét, illetve homlokzati hőszigetelést anélkül, hogy az épület szellőzéséről
gondoskodnánk!
